A Himnusz poétája

Kölcsey Ferenc

Franz_von_Kölcsey_Litho

1790. augusztus 8-án született Sződemeteren anyai nagyszülei házában. Édesapja Kölcsey Péter (1750-1796), táblabíró, édesanyja Bölöni Ágnes (1767-1802), egy alispán lánya volt. Három fiú testvére született: Sámuel, Ádám és Péter. Lánytestvérei, Borbála és Mária csecsemőként, illetve kisgyermekként meghaltak. Kölcsey gyermekkorában himlős lett, a himlő egész életére betegessé tette, jobb szemére megvakult. Szülei korai halála után gyámja Gulácsy Antal szakolyi és daróci nemes lett, valamint a gyermekek felett felügyeleti jogot kapott Péchy Imre, a Debreceni Kollégium főgondnoka is.

Franz_von_Kölcsey_Litho

Kölcsey Ferenc Franz Eybl litográfiáján

1796–1809 között tanulmányait a Debreceni Református Kollégiumban végezte, az itteni oktatás alapozta meg korát túlszárnyaló műveltségét.

1809-től Pesten tanult jogot és filozófiát, de az ügyvédi vizsgákat nem tette le. Pesti tartózkodása idején megismerkedett Vitkovics Mihállyal, Horvát Istvánnal és Szemere Pállal, vagyis Kazinczy pesti triászával.

1812-ben a Debreceni Református Kollégium felajánlotta Kölcseynek a jogi tanszéket, de Kölcsey a felkérést nem fogadta el. Bár vágyódott a pesti irodalmi élet után, a családi örökség felosztását követően 1815-ben a Szatmár megyei Cseke községben telepedett le. A szatmárcsekei gazdálkodás közben folytatta irodalmi tevékenységét is. Az irodalom fejlődése szempontjából nélkülözhetetlennek tartotta a rendszeres, átfogó kritikák megjelentetését.

kolcsey-mellszobra

Kölcsey Ferenc mellszobra a szegedi Dóm-téren
(Forrás: Köztérkép)

Kölcsey folyamatosan azon munkálkodott, hogy Pestre költözhessen, és az irodalomnak szentelhesse életét. 1817-ben tett erre egy kísérletet. A birtokot testvére, Ádám kezelésére bízta, azonban rossz döntések következtében anyagi helyzetük ellehetetlenülésével kellett szembesülnie, mely évekig tartó pereskedést vont maga után. A perek sorozata rendkívüli anyagi terhet jelentett és rengeteg energiát vont el a költőtől, 1818 és 1820 között emiatt élete legmélyebb válságát élte át. Az egyetlen szórakozása ebben az időben a népköltészet tanulmányozása volt.

Az 1820-as években Kölcsey érdeklődésének középpontjába a romantikus nemzetfelfogás került. 1823. január januárjában tisztázta le a Hymnus, a „Magyar nép zivataros századaiból” című nagy költeményét. A vers az első publikálásakor még csupán Hymnus címmel, alcím nélkül jelent meg, viszont a költő összegyűjtött munkáinak 1832-es kiadásában és magán az – Országos Széchenyi Könyvtárban őrzött – kéziraton is ezzel a teljesebb, s a költemény szándékát közelebbről meghatározó címmel szerepel.

kolcsey-emlekerme

A Kölcsey Ferenc tiszteletére vert emlékérme.

1829-től kezdve ereje nagyobb részét a Szatmár megyei közigazgatás és az országos politika kérdései kötötték le. 1832-ben Szatmár vármegye főjegyzőjévé és országgyűlési követévé választották, a pozsonyi országgyűlésen a legtekintélyesebb politikusok közé emelkedett. 1835-ben lemondott az országgyűlési követi tisztségről, visszatért Szatmár megyébe, és Wesselényi, Kossuth és az országgyűlési ifjak ellen indított perekkel foglalkozott.

1838-ban egy utazás alkalmával súlyosan megfázott, és augusztus 24-én elhunyt.

kolcsey-sirja

Kölcsey Ferenc síremléke

Scroll to Top