Idővonal - A magyar himnusz oldala

1823. január 22.

1

Cseke – Kölcsey Ferenc befejezi Hymnus a ‘ Magyar nép’ zivataros századaiból című költeményét.

1829 (valójában 1828 decembere)

2

Pest – először jelenik meg a Kisfaludy Károly által szerkesztett Aurora című almanachban Kölcsey Ferenc verse.

1828

3

Tudományos Gyűjtemény – Toldy Ferenc recenziója az Aurora-számról, melyben rövid említést tesz a Hymnusról.

1832

Pest – Toldy recenziója után évekkel később, de még az 1832-es Versek megjelenése előtt a Pesti Casino első felolvasó délutánján hangzott el először nyilvánosan Kölcsey Hymnusa a frissen alakult olvasótársaságban, Bártfay László előadásában. (Lásd: Bártfay László levele Kölcseynek, 1832. február 15.)

1832

5

Pest – Kölcsey Ferenc munkáinak első kötetében megjelenik a Hymnus, a’ Magyar nép’ zivataros századaiból című költemény.

1832

6

Pázmándi Horvát Endre megemlékezése a Hymnusról, az Akadémia megbízásából. A kritika soha nem jelent meg.

1836

7

Gaál József Szirmay Ilona című regényében ironikusan idézi fel a Hymnus 39-40. sorát.

1838. augusztus 24.

8

Szatmárcseke – meghal Kölcsey Ferenc.

1844. február 29.

9

Pest – a Pesti Nemzeti Színház igazgatója pályázatot hirdet a Hymnus megzenésítésére. A pályázat benyújtásának határideje 1844. május 1.

1844. március 3.

10

Pest – a felhívás szövege megjelenik a Regélő Pesti Divatlapban: „…ez évben 20 arany pálya díjt tűz ki a’ legjobb népmelódiáért – Kölcsey Ferencz koszorús költőnk Hymnusára ének és zenekarra téve… Beküldésének határnapja 1844. május 1ső napja…”

1844 tavasza

11

Pest – Erkel Ferenc a pályaművön dolgozik. Anekdotikus feljegyzés szerint az idős Erkel így emlékezett vissza erre az időszakra: „Csend van. Ülök és gondolkodok: hát hogy is kellene azt a himnuszt megcsinálni? Elém teszem a szöveget. Olvasom. Megint gondolkodok. És amint így elgondolkozom, eszembe jut az én első mesteremnek a szava, aki Pozsonyban tanított. Azt mondta: fiam, mikor valami szent zenét komponálsz, mindig a harangok szava jusson először eszedbe. És ott a szoba csöndességében megzendülnek az én fülemben a pozsonyi harangok. Áhítat száll meg. A kezemet a zongorára teszem és hang-hang után olvad. Egy óra sem telik belé, megvan a himnusz…” (Gárdonyi Géza: Apróságok Erkel életéből, II. A szózat meg a himnusz.)

1844. május 1. előtt

12

Pest – Erkel Ferenc benyújtja pályaművét a Nemzeti Színházhoz. Jeligéje Kölcsey Ferenc Vanitatum vanitas című versének két kezdő sora, melyet talán tudatosan hibásan idézett: „Itt az írás, olvassátok – Érett ésszel, józanon. Kölcsey.”

1844. május 1-ig

13

Pest – 13 pályamű érkezik a pályázatra.

1844. június 15.

14

Pest – megszületik a bíráló bizottság döntése.

1844. június 16.

15

Pest – közzéteszik az eredményt, a Regélő Pesti Divatlap és a Honderü hasábjain Szigligeti Ede színházi titoknok (titkár) aláírásával: „A’ pályaművek közt több igen jeles találtatik, ‘s kritikán alatti egy sincs. – A’ 20 darab arany jutalom egyhangúlag az első szám alatti, ‘s következő jeligés pályaműnek ítéltetett oda: Itt az írás forgassátok – Érett ésszel józanon. Kölcsey” A pályázaton többen dicséretben részesültek.

1844. július 2.

16

Pest – az Erkel Ferenc által megzenésített pályamű bemutatója a pesti Nemzeti Színházban. A bemutató alkalmából így írtak róla a Honderü című lapban: „…Most csak az van hátra, hogy Erkelünk’ gyönyörű hymnusát többször adassék alkalom hallani, megismerni, megtanulni, annak jelessége kezeskedik, hogy az nem sokára a legnagyobb népszerűséget vivandja ki magának, s valódi magyar néphymnussá válandik…”

1844. augusztus 10.

17

Óbuda – először szólal meg a Himnusz nyilvános ünnepségen: a Széchenyi nevű gőzös vízre bocsátása után az óbudai hajógyárban. Így ír róla a Honderü augusztus 17-én: „Erőteljes diapasonokban kezde zengeni ama fölséges néphymnus, mellyel Kölcseynk és Erkelünk’ egyesült lantjaik teremtenek. Szent lelkesedés rezgé át a hallgatóságot, az erősmellű férfi és csengő hangú énekesnők’ minden szavára, melly erélyezve az érczhangszerek’ teljes harmóniája által, valóságos nemzeti hymnuszszá magasult.”

1844. augusztus 15.

18

Pest, Rákos mezeje – Nagyboldogasszony ünnepe – először hangzik el a Himnusz egyházi szertartás keretében a pesti polgári őrhad zászlószentelésén kb. ötvenezer ember jelenlétében. Az eseményről a Honderü is beszámol augusztus 17. számában: „A szent mise elkezdődik; mit általában magyar ének kisére. Fölmutatás alatt a szép Kölcsey-hymnust hallatván a zenekar.”

1844. augusztus 25.

19

Pest – a vaknövelde vizsgaünnepélyén a tanítványok a Himnuszt éneklik a megyeháza nagytermében.

1844. szeptember 10. körül

20

Pest – megjelenik nyomtatásban a Himnusz kottája Wagner József zeneműkiadónál – Deák Ferencnek ajánlva. Ez lehetővé teszi a mű országos terjedését.

1844. november 27.

21

Kolozsvár – a kolozsvári Nemzeti Színházban előadás után a színészek eléneklik a Himnuszt.

1845. május 16.

22

Kolozsvár – Deák Ferenc és Vörösmarty Mihály erdélyi útján az ünneplő közönség a Himnuszt énekli: „Több mint száz fáklya’ világánál a’ helybeli hangászkar” felvonulását követte „megdicsőült Kölcseynk hymnuszának a’ tisztelgő fiatalság általi eldallása”. Deák Ferenc „beszéde’ alapjául az eldalolt hymnusz’ azon szavait: megbűnhődte már e’ nép a’ multat ‘s jövendőt” választja. (Pesti Hírlap, 1845. május 27.)

1847. augusztus 31.

23

Pest – István nádor köszöntéséül a Hymnus és a Szózat együtt hangzik el.

1848. március 15.

24

Pest – a Nemzeti Színházban este Katona Bánk bánját adják, de a közönség egy idő után a Rákóczi-indulót követelte, majd a Marseillaise következett, s ennek eljátszása után adták Erkel Hunyadi Lászlójából az első felvonás fináléját, a „Meghalt a cselszövő…” kezdetű kórusművet, ezt követte Petőfi Nemzeti dala Egressy Gábor előadásában, majd népdalokat énekeltek, s ezután játszották „Erkel zenéje szerint Kölcsey Hymnuszát, Egressy Béni zenéje szerint Vörösmarty Szózatát”, végül a Rákóczi-induló hangjai kíséretében hagyta el a közönség a színházat. (Pesti Divatlap, 1848. március 19., 362.)

1848. március 25.

25

Marosvásárhely – a fáklyás menetben felvonuló ifjúság a Himnuszt énekli. (Erről az eseményről az Erdélyi Híradó tudósít 1848. április 4-én.)

1848

26

A forradalmi törvényhozás csak a nemzeti felségjelek, a címer és a zászló ügyében intézkedett, hivatalos himnuszt nem jelölt ki.

1848. szeptember

27

Dobsa Lajos Március tizenötödike című vígjátékában, s az első jelenetben, a „Hermina” gőzös fedélzetén, az utasok között a fiatalok a Hymnus első szakaszának egy részét éneklik: „Balsors a’ kit régen tép” stb. (Életképek 1848. szept. 10., 328.)

1849. április 24.

28

Pest – a császáriak kivonultak Pestről, a Nemzeti Színház pedig Szabad hangok címmel „ének és szavalati egyveleg”-et hirdet, amelyben második számként – a Rákóczi-indulót követően – elhangzik a Himnusz is (Március Tizenötödike, 1849. április 24., 16. o.).

1848–49

29

A pesti március 15-e hatására rendezett ünnepségeken számos vidéki városban a Himnuszt énekelték – általában a Rákóczi-indulóval és a Szózattal együtt (Temesvár, Rozsnyó, Nagyvárad, Kecskemét).

1848. augusztus 20.

30

Buda – először hangzott el a Himnusz hivatalos állami ünnepségen a budavári Nagyboldogasszony- (ma: Mátyás-) templomban. Erre a többször hangoztatott eseményre nem találtunk megbízható adatot. A tényt elsőként Kovalovszky Miklós állította (a forrás megjelölése nélkül) az „Őrzők vigyázzatok a strázsán” c. írásában, mely a Magyar Múzsa című lap 1944. évi 16. számában jelent meg (36. o.) lásd Kritikai kiadás.

1849-től

31

A szabadságharc leverését követően – a Gott erhaltét erőszakolták a nemzetre, a Himnusz csak elvétve szólalhatott meg.

1850. március 26.

32

Pest – a Nemzeti Színházban a pesti gyermekkórház javára adott műsor végén a Himnuszt énekelték.

1850. augusztus 21.

33

Pest – a Nemzeti Színházban a Losonc megsegítésére tartott díszünnepségen a Himnuszt énekelték.

1850-es évek

34

Amíg a negyvenes évek végén ünnepi alkalmakkor felváltva vagy együtt énekelték a Hymnust és a Szózatot, addig az ötvenes években a Hymnus lett a nemzeti érzelmeket jobban kifejező népének.

1854

35

Legfelső császári leirat teszi kötelezővé a Gott erhalte éneklését, illetve előadását az ünnepségeken.

36

Cseke – Kölcsey Ferenc síremlékének felavatásán Csekén a pataki kántus a Himnuszt énekelte. „Csekei utunk diadalmenethez hasonlított. Nemcsak a hallgatóság, hanem az egész haza méltánylatát és dicséretét megszerzénk.” (A pataki kántus évkönyve)

1857. május 6.

37

Pest – Erkel és a Doppler testvérek közösen komponált Erzsébet című operájának a bemutatója I. Ferenc József és Erzsébet királyné tiszteletére. Az Árpád-házi szentekről készült mű II. felvonásában a Harangkar után felcsendült a Himnusz.

1859. december 30.

38

Széphalom – a Kazinczy-ünnepélyen is elhangzik Kölcsey Hymnusa.

1860. április 30.

39

Pest, belvárosi templom – rekviem Széchenyi István gróf emlékére; a templom köré mintegy 80 000 ember gyűlt össze, s a Himnuszt és a Szózatot énekelték.

1861. április 4.

40

Lőcse – Szepes megye közgyűlésén az iglói dalárda a Himnuszt és a Szózatot énekelte Széchenyi arcképének leleplezésekor.

1862. augusztus 22.

41

Pest – a színház fennállásának 25. évfordulóján a Nemzeti Színház egész társulata, a budai Népszínház tagjaival kiegészülve előadja a Himnuszt Erkel Ferenc vezényletével.

1865. december 14.

42

Pest – az országgyűlés megnyitása alkalmából az ünnepi mise után a Himnusz hangjaira vonult be I. Ferenc József a trónterembe.

1867

43

A kiegyezés után – hazafias és társas összejöveteleken, nyilvános ünnepségeken, az iskolákban szokássá válik, hogy a Himnuszt vagy a Szózatot éneklik.

1867

44

Mosonyi Mihály két énekhangra és zongorára átírta a Himnuszt.

1867

45

Erkel Ferenc Dózsa György című operájának fináléjában feldolgozta a Himnusz melódiáját.

1870-es évek

46

Megszülettek Liszt Ferenc zongorára, majd szimfonikus zenekarra írt fantáziái Szózat és Himnusz címmel.

1875

47

Megjelenik az első Kölcsey-monográfia, Vajda Viktor munkája, melyben először olvashatunk némiképp részletesebb elemzést a Hymnusról mint irodalmi alkotásról.

1885

48

Megjelenik a második monográfia Kölcseyről, Jancsó Benedek műve, hol a Hymnusról írva erősebb hangsúlyt kap a mű hazafias jellege, s megfogalmazódik az az értékelés, mely hosszú ideig, voltaképpen napjainkig minden megemlékezés alaphangja lesz.

1887

49

Erkel Ferenc a Nemzeti Színház megnyitásának 50. évfordulójára írt Ünnepi nyitányában összekapcsolta saját eredeti művét Egressy Béni Szózathoz írt zenéjével.

1894. április 1.

50

Budapest – Kossuth Lajos ravatalánál a Nemzeti Múzeumban a budai dalárda elénekelte a Himnuszt, majd a temetési menetben is többször elhangzott a Szózattal együtt.

1898

51

Budapest – a március 15-i események félévszázados évfordulója kapcsán is sok helyütt hangzik fel a Himnusz, pl. a polgárság Nemzeti Lovardában tartott ünnepségén; a Nemzeti Múzeum előtti ünnepség után pedig a Várba induló menet a Kossuth-nótát, a Himnuszt és a Marseillaise-t énekelte.

XX. század eleje

52

Kölcsey Hymnusát Erkel zenéjével nemzeti imaként emlegetik; ugyanakkor sajtópolémia: ellenezték a Himnusz templomokban való éneklését, mert nem szerepel az engedélyezett liturgikus énekek között, a „Megbűnhődte már e nép a múltat s jövendőt” rész pedig dogmatikai szempontból kifogásolható.

1903. április 4.

53

Budapest – a képviselőházban Pap Zoltán képviselő interpellációja nyomán vita keletkezik: miként lehetséges, miszerint „több nép- és felsőbb iskolában a közoktatás vezetői annyira megfeledkeztek magukról és a magyar állam tekintélyéről, hogy egy velünk jogilag szerződéses viszonyban, de tényleg ellenséges lábon álló államcsoportozat himnuszát, az u.n. »Gott erhalte«-t énekeltetik?” A vita nyomán Rátkay László képviselő törvényjavaslata az egységes magyar nemzet himnuszáról. A javaslat Széll Kálmán miniszterelnök válasza után, aki semmi kivetnivalót nem talált a „Gott erhalte” eléneklésében, lekerült a napirendről.

1906

54

Rákóczi és Thököly hamvainak hazahozatala kapcsán legtöbbször a Hymnust énekelték.

1908. október

55

Ellenvélemény a Himnusszal kapcsolatban Eötvös Károly tárcája a Pesti Hírlapban Az első nemzeti dal címmel.

1913

56

Felmerül a Hymnus törvényes védelmének kérdése. Egy felvidéki kocsmai összeütközés során az ott iszogató tanító a Hymnus játszását rendelte a cigánybandától, mikor az ugyancsak ott iszogató szlovák pap köpött egyet, és megrendelte a „Hej Szlovacit”. A konfliktussá fajult igényeltérés bíróság elé került, az ügy megjárta a törvényszéket, a táblát, végül a királyi Curia elé jutott, ahol úgy döntöttek, hogy a szlovák pap ittas emberek közötti megnyilvánulása nem minősíthető izgatásnak, s felmentették a papot.

1918. október 23.

57

Debrecen – az egyetem felavatásakor valószínűleg utoljára hangzott el Magyarországon a Gott erhalte himnuszként.

1918–1919

58

Az Osztrák-Magyar Monarchia fölbomlása után a megcsonkított, de független Magyarország „hivatalos” himnusza lett a gyakorlatban Kölcsey Ferenc és Erkel Ferenc alkotása.

1923

59

Megjelenik Horváth János alapvető tanulmánya, A Himnusz a Napkelet című folyóiratban és Krúdy Gyula írása A Himnusz bölcsőjénél című a Nyugatban.

1923. június 10.

60

Mátészalka – országos ünnepséget rendeznek a nemzeti ima születésének századik évfordulóján.

1923

61

Dohnányi Ernő hármas zenekarral idézte a Himnusz, a Szózat és saját Hitvallás – Nemzeti ima című művének témáját Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 50. évfordulóját köszöntő Ünnepi nyitányában.

1938

79

Dohnányi elkészíti Erkel Hymnuszának áthangszerelését.

1939

62

Minisztériumi rendelet, mely úgymond a könnyebb énekelhetőség kedvéért kimondja, hogy a „Hozz rá…” helyett „Hozz reá…” énekelendő.

1945–1949 közötti időszak

63

Az ún. szocialista országok közül Magyarországon, valamint Lengyelországban és Csehszlovákiában maradhatott meg a „régi” himnusz.

1951

64

A Kölcsey-kiadás ideológiai magyarázata, mint az értelmezés szintjén történő kisajátítás kísérlete.

1952

65

Nem sokkal a nemzeti címer lecserélése után Révai József tervbe vette, hogy Illyés Gyulával új himnusz-szöveget írat, melyet majd Kodály Zoltán fog megzenésíteni. A terv azonban a két művész kiállása miatt nem valósult meg. Illyés visszaemlékezésének részlete az 1974-ben kiadott Naplóban Széll Jenő, az egyik hiteles tanú Kodály reakcióját örökítette meg.

1952

66

Pécs – a szovjet Mojszejev-együttes vendégszereplése. Műsorukat a pécsi Nemzeti Színházban a Himnusz magyar nyelvű, ének-zenekari megszólaltatásával kezdték. A magyar közönség tapsviharral köszönte meg az orosz vendégek gesztusát.

1956

67

1956-os forradalom és szabadságharc – a Himnusz – a Szózat, a Boldogasszony anyánk és Beethoven Egmont-nyitánya mellett – szimbólummá vált.

1957

68

A forradalom és szabadságharc leverését követően készült el Lajtha László VII. („Forradalom”) szimfóniája, melynek eredeti címe „Mártírok siratója” volt. A címet később baráti tanácsra „Ősz”-re változtatta. A zárótétel kódájában – harang és rézfúvósok hangján – szólal meg a Himnusz dallamának az első sora. A „magyar” szóra eső résznél a dallamot az egész zenekar hangereje tapossa el. (A mű első hivatalos bemutatója 1990. október 23-án volt, az Operaházban, az Antall-kormány jelenlétében.)

1957–1989

69

A Kádár-diktatúra idején állami rendezvényeken és iskolai ünnepségeken a Himnusz többnyire csak a szovjet himnusszal és/vagy az Internacionáléval együtt hangozhatott el.

1989. január 22.

70

A Himnusz születésnapja a magyar kultúra napja. 1993-tól kezdve ezen a napon tüntetik ki a pedagógusokat is. (A Himnusz szövegének kéziratát január 22-én fejezte be Kölcsey Ferenc.)

1989

71

A rendszerváltás idején – az 1989. október 23-tól hatályos XXXI. tv. 36. §-a kimondja: „a Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.” Ez a szöveg került be az Alaptörvénybe is. (XIV. fejezet, 75 §).

A rendszerváltás után – az új magyar útlevelekben is megjelenik a Himnusz; egyrészt a műanyag adatlapon dombornyomással látható a kézirat szövegének részlete, másrészt pedig az útlevél oldalain UV-fény alatt látható a megzenésítés kottájának részlete.

A Magyar Millennium éve, 2000

72

Erkel Hymnuszának és a korabeli – még fellelhető – pályaműveknek első autentikus felvétele a Szent Alberik Kórus és a MÁV Szimfonikus Zenekar előadásában.

2006. május 7.

73

Budakeszi – felavatták a Himnusz szobrát. V. Majzik Mária alkotása kilenc méter hosszú, négy és fél méter magas, egy kör sugarai mentén jeleníti meg a vers sorait, közepén pedig egy két méteres, több mázsás, bronzból készült Isten-alak látható. Ünnepeken hétszer három bronzharang szólaltatja meg Erkel Ferenc művét a szobor hét ívből álló szerkezetében.

2010 kora ősze

74

Hír a médiában a felvetés: a tervezett új alkotmány szövegének preambuluma az „Isten, áldd meg a magyart!” sorral kezdődjék.

2012. január 1.

75

Hatályba lép az Alaptörvény, melynek preambuluma a Himnusz első sorával kezdődik: Isten, áldd meg a magyart!

2013. március 14.

76

A magyar zenei élet reprezentáns szakmai szervezeteinek állásfoglalása „Erkel Ferenc Kölcsey Ferenc versére írt Hymnuszának védelmében”.

2016. augusztus 6.

77

Először hangzik el a MOB felkérésére, Erkel eredeti partitúrája alapján készített Olimpiai Himnusz Szász Emese párbajtőröző tiszteletére Rio de Janeiróban.

2020

78

A Magyar Állami Operaház Kórusának és a Budapest Filharmóniai Társaság Zenekarának Erkel eredeti Himnusz-verziójából készült felvétele nyitja meg az EMMI Magyar Kultúra Napi ünnepségét az Uránia Filmszínházban. Dr. Bencze Izabella jogász kezdeményezi az Erkel eredeti művéhez való visszatérést az Alaptörvénynek megfelelően.