A Himnusz komponistája

Erkel Ferenc

Erkel Ferenc Györgyi Giergl Alajos festményén (1850-es évek)

Erkel Ferenc Györgyi Giergl Alajos festményén (1850-es évek)

Erkel Ferenc 1810. november 7-én született Gyulán, muzsikus családba. Édesanyja Ruttkay Klára (1790–1865), édesapja, ifj. Erkel József (1787–1855) tanító és egyházi karnagy a többnemzetiségű, alföldi kisvárosban.

Diákéveit Németgyula és Magyargyula után Nagyváradon kezdte el, majd Pozsonyban folytatta, ahol zenei nevelését Klein Henrik, a kor kiváló muzsikusa végezte. Ebben az időben írta meg első, cím szerint is ismert művét, a Litániát. A gimnázium befejezését követően Csáky Kálmán gróf zongoratanári állást ajánlott neki. Kolozsvári tartózkodása idején ismerkedett meg Ruzitska Györggyel, Brassai Sámuellel, és barátságot kötött Heinisch Józseffel.

A kolozsvári éveket követően 1834-ben zongorahangversenyt adott a pesti Nemzeti Kaszinóban, ahol Széchenyi és Wesselényi is hallotta játékát, majd 1835-től a Budai Magyar Színjátszó Társulat első karnagya lett. Igen rövid idő alatt a pest-budai zenei élet legfoglalkoztatottabb vezető zenei egyéniségévé vált. 1836-ban a Pesti Városi Német Színház igazgatója karmesteri állást ajánlott neki. Megismerte a kor olasz, német és francia zeneszerzőinek operáit.

Erkel Ferenc Györgyi Giergl Alajos festményén (1850-es évek)

Erkel Ferenc Györgyi Giergl Alajos festményén (1850-es évek)

1837-ben megnyitotta kapuit a Pesti Magyar Színház, ahová Erkel Ferenc 1838. elején át is szerződött. Ugyanebben az évben megismerkedett a Budai Koronázó főtemplom karnagyának, Adler Györgynek Adél nevű leányával, aki maga is kitűnő zongorista volt, és akit a következő esztendő augusztusában nőül vett. Házasságukból 11 gyermek született, ám közülük csak hetet nevelhettek fel a szülők, fiaik közül öt kiváló muzsikus lett.

1840-ben elkészült Bátori Mária című operájával. Ezzel a magyar operatörténetben megszületett az első magyar nemzeti opera, mely a Nemzeti Színház névadó ünnepségén, 1840. augusztus 8-án hangzott el először. Erkel egyre közismertebb, egyre népszerűbb szereplője lett a magyar zenei életnek. Hunyadi László című háromfelvonásos történelmi operája 1841-43 folyamán született. A bemutató előadásra 1844. január 27-én került sor.

Bartay Endre 1843-ban pályázatot hirdetett Vörösmarty Szózat c. versének megzenésítésére. Mivel Erkel a bírálóbizottság tagja volt, versenyen kívül komponálta meg a maga változatát. Néhány hónappal később Bartay András Kölcsey Hymnusának megzenésítésére is pályadíjat tűzött ki. A bírálóbizottságban Erkel nem szerepelt, ezért – jeligésen, mint a többi pályázó – beküldhette ő is alkotását. A tizenhárom beérkezett pályamunka közül Erkel Ferencét nyilvánították győztesnek.

A forradalmat követően a lassan dolgozó mester rendszeresen alkalmazott segítőtársakat munkáiban: kezdetben a Doppler-fivéreket (Doppler Károly és Doppler Ferenc), majd kiváló zenei tehetséggel rendelkező fiait.

1851-ben elvállalta Albrecht főherceg lányainak zenei nevelését.

Erkel-szozat

Az Erkel Ferenc által megzenésített Szózat kottája 1843-ból.
(Forrás: Petőfi Irodalmi Múzeum)

Fáradhatatlanul dolgozott a főváros hangversenyéletének fellendítésén: Erkel Ferenc vezetésével 1853-ban megalakult a Filharmóniai Társaság. A korszerű hangversenyéletet megteremtő egyesület a Nemzeti Színház zenekarának muzsikusaiból és Pest-Buda legjobb műkedvelőiből alakult. Hangversenyeiket bérleti rendszerben a Nemzeti Múzeum dísztermében tartották.

1857-ben a Nemzeti Színház vezető karnagyaként felkérték, hogy a császári pár magyarországi látogatása alkalmából írjon operát. Az Erzsébet című operát Doppler Károllyal és Doppler Ferenccel közösen komponálta, Erkel a II. felvonást készítette.

A Bánk bánt 1861. március 9-én mutatták be hatalmas sikerrel. A Bánk bán Erkel utolsó operája, mely Egressy Béni szövegére készült. A hangszerelés elkészítésében segítségére volt Erkel Gyula és Erkel Sándor, valamint két további ismeretlen személy.

1862-ben a Nemzeti Színházban bemutatott Sarolta című vígopera sikertelensége után Erkel újra a magyar történelem felé fordult. A Dózsa György c. opera bemutatója 1867. április 6-án hangzott el először.

1868-ban az alig egy éve alakult Országos Magyar Daláregyesület debreceni közgyűlésén Erkelt „az összes hazai dalegyletek örökös főkarmesterévé” választották.

Erkel 1871. márciusában búcsút vett a Filharmóniai Társaságtól. A Társaság vezetését Hans Richter, majd Erkel Sándor vette át.

erkel-emlekerem

A Magyar Nemzeti Bank 5000 forintos arany és 5000 forintos ezüst emlékérmét bocsátott ki Erkel Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából. Az aranyérme speciális méretével igazi különlegesség, mivel első magyar kibocsátásként került be „a világ legkisebb aranyérméje” nemzetközi gyűjtői érmeprogramba.

1874 februárjában kinevezték a Nemzeti Színház „örökös” főzeneigazgatójának, karmesteri állását pedig Richter Jánosnak engedte át. Erkel Ferenc ezután csak saját operáit vezényli. Ebben az évben mutatták be a szintén a Hunyadiak korában játszódó Brankovics Györgyöt.

1875. november 14-én megalakult a Zeneakadémia, Országos Magyar Királyi Zeneakadémia néven. Elnökéül Liszt Ferencet, igazgatójául és rendes tanárául Erkel Ferencet nevezte ki a császári és királyi rendelet.

A Névtelen hősöket 1880. november 30-án mutatta be a Nemzeti Színház, Erkel Sándor vezényletével. 1884. szeptember 24-én megnyitotta kapuit a Magyar Királyi Operaház. A megnyitó előadás egyrészt tisztelgett a nemes hagyományok előtt, másrészt a korszellemnek is hódolt: Erkel Ferenc maga vezényelte el a Hunyadi László nyitányát, majd Sándor fia a Bánk bán első felvonását és a Lohengrin egy részletét. Erkelt az Operaház örökös főzeneigazgatói címével tüntették ki.

1885. március idusára készült el az István király c. opera, melynek komponálási és előadási feladataiba fiait, Gyulát és Sándort is bevonta.

Az idősödő Erkel a Zeneakadémia igazgatásának gondjairól 1887 júliusában lemondott, majd 1888 decemberében tanári állásáról is leköszönt. Gyula képviselőtestülete ugyanekkor díszpolgárává választotta neves szülöttét. 1890-ben, Erkel 80. születésnapján búcsúhangversenyt adott a Filharmóniai Társaság Zenekarával, amelyen a Bátori Mária és a Dózsa György részletei hangzottak el Sándor fia vezényletével.

Erkel Ferenc 1893. június 15-én hunyt el. Három nappal később búcsúztatták a Kerepesi temetőben. A fővárosban még életében elkészült, Stróbl Alajos által alkotott operaházi szobra után Göndöcs Benedek gyulai apátplébános javaslatára, szülővárosa megrendelésére Kallós Ede szobrászművész 1896 tavaszára állított örök emléket nemzeti zeneszerzőnknek.

erkel-siremleke

Erkel Ferenc síremléke

Scroll to Top