"Miként taval, ugy ez idén is meggyőződése az, hogy... ismét 20 arany pálya díjt tűz ki a’ legjobb népmelodiáért – Kölcsey Ferenc koszorús költőnk’ hymnusára’ ének és zenekarra téve... A pályaművek beküldésének határnapja... 1844 május 1ső napja"
(Bartay András Hymnus-pályázati kiírása a Regélő Pesti Divatlap 1844. március 3-i számában)
Batta András
A magyar Himnusz regénye
A magyar Himnusz regényes története a költemény, majd az ének keletkezése óta mind a mai napig folyamatosan íródik, „nemzeti imánknak” sorsa van. Ami nem változik, az a hozzá fűződő érzelmi viszonyulás, a meghatottság zenekari előjátékának első hangjainál, a dallam fohász-jellegű felsóhajtása, majd büszke emelkedettsége: „Megbűnhődte már e nép...” Különleges helyet foglal el a világ himnuszai között is: sem császár, sem király előtt nem késztet főhajtásra, ellentétben híres elődjeivel az angol királyi (God save the King/Queen) vagy a régi osztrák császári (Gott erhalte) himnusszal, és nem is gyújtó hangú induló, mint az emblematikus Marseillaise, hanem egy sokat próbált nép mélyből jövő segélykiáltása: „Szánd meg Isten, a magyart...”
Somogyváry Ákos
A fennmaradt pályaművek története
Amikor 1994-ben Batta András műsorvezetésével emlékhangversennyel ünnepeltük a 150. évfordulót a Zeneakadémián, Falvy Zoltán, Somfai László és Legány Dezső korábbi kutatásaira támaszkodva még csak három – az Országos Széchényi Könyvtár Népszínházi tárában megtalált – kompozíciót mutathattunk be. Nevezett zenetudósaink ugyanis nem nyugodtak bele Fabó Bertalan Erkel-emlékkönyvének ezen állításába: „A többi pályaművek között akadt nem egy érdekes, de fájdalom, azok hangjegyei elvesztek.”
A Himnusz poétája
Kölcsey Ferenc
1790. augusztus 8-án született Sződemeteren, anyai nagyszülei házában. Édesapja Kölcsey Péter (1750–1796), táblabíró, édesanyja Bölöni Ágnes (1767–1802), egy alispán lánya volt. Három fiútestvére született: Sámuel, Ádám és Péter. Lánytestvérei, Borbála és Mária csecsemőként, illetve kisgyermekként meghaltak. Kölcsey gyermekkorában himlős lett, a himlő egész életére betegessé tette, a betegség következtében jobb szemére megvakult.
A Himnusz komponistája
Erkel Ferenc
Erkel Ferenc 1810. november 7-én született Gyulán, muzsikus családba. Édesanyja Ruttkay Klára (1790–1865), édesapja, ifj. Erkel József (1787–1855) tanító és egyházi karnagy a többnemzetiségű, alföldi kisvárosban. Diákéveit Németgyula és Magyargyula után Nagyváradon kezdte el, majd Pozsonyban folytatta, ahol zenei nevelését Klein Henrik, a kor kiváló muzsikusa végezte. Ebben az időben írta meg első, cím szerint is ismert művét, a Litániát. A gimnázium befejezését követően Csáky Kálmán gróf zongoratanári állást ajánlott neki. Kolozsvári tartózkodása idején ismerkedett meg Ruzitska Györggyel, Brassai Sámuellel, és barátságot kötött Heinisch Józseffel.